Magánnyugdíjpénztári tájékoztató

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény értelmében 2012. március 31-ig kell írásbeli nyilatkozatot tenniük azoknak a magán-nyugdíjpénztári tagoknak, akik át akarnak lépni az állami nyugdíjrendszerbe.

A magánnyugdíjpénztárban maradás előnyei:

• A magánpénztári számlán felhalmozott vagyon örökölhető.
• A jelenlegi feltételekkel levonható vagyonkezelési díj rendkívül alacsony.
• Visszalépés esetén a pénztárban felhalmozott vagyonról a tag lemond. Az egy évvel ezelőtti visszaléptetési hullám során ugyan a kormányzati kommunikáció virtuális egyéni számlák létrejöttét ígérte a tb rendszerben, ahol ezek az összegek nyilvántartásra kerülnek, de ez azóta sem került bevezetésre.
• Néhány kezdeményezés – legutóbb pl. az LMP nyújtott be erről törvénymódosító javaslatot – van arra, hogy a megmaradt magánpénztári megtakarításokat át lehessen vinni az önkéntes nyugdíjkasszákhoz, ily módon szintén megmenthető és örökölhető lenne a felhalmozott összeg.

A tagság fenntartásának lehetséges hátrányai:

• Ha a pénztártag 2012. március 31-ig nem lép vissza a tb-be, de később a pénztári szektor mégis megszűnik, akkor a tag ugyanúgy visszakerül az állami nyugdíjrendszerbe, ám lemond a reálhozamáról (vagyis az infláció feletti befektetési hozamról) és a korábbi önkéntes tagdíj-kiegészítések összegéről, amit most 2012. március 31-ig a tb-be való visszalépéssel az szja levonások után felvehet. Felhívjuk azonban figyelmét, hogy a maradásról vagy visszalépésről szóló döntést nem célszerű a reálhozam kifizetésének rövidtávú lehetőségére alapozva meghozni.
• A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint teljes, 100%-os állami nyugdíjat kapnak a maradók, de a törvény jelenlegi szövege szerint egyelőre a maradóknak csak 75%-os jogosultság jár.
• A szektor a jelenlegi feltételekkel nem tartható fenn: a pénztárhoz nem érkezik többé a munkabérből kötelezően levont tagdíj, amiből költséget tudott levonni a működtetésre. Ezért csak azok a tagok maradjanak, akik bíznak abban, hogy a jelenlegi szabályozás a következő években módosul, és addig is vállalják, hogy finanszírozzák a pénztár működését adomány fizetésével.
• A teljes összegű hozzátartozói nyugellátásra való jogosultság (özvegyi nyugdíj, árvaellátás) feltétele az, hogy a jogszerző (az elhunyt) kizárólag a tb nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a magánnyugdíjpénztári egyéni számláján nyilvántartott összeget a saját vagy a hozzátartozó döntése alapján a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalták.
• Nem született még meg az a jogszabály, amely szabályozná, hogy a nyugdíjba vonuló a pénztárban felhalmozott vagyonából a törvényben előírtaknak megfelelő életjáradékot vehessen fel.

A pénztárak működőképességének fenntarthatósága

 Az üzemeltetéssel kapcsolatos kiadásokat a pénztárak a befizetett tagdíjakból levont költségekből fizethetik. 2012. január 1-jétől a pénztáraknak bevétel (tagdíj és működési bevétel) nélkül kell a jogszabályi megfelelést biztosítani, a tagokat kiszolgálni. A Stabilitás Pénztárszövetség véleménye szerint a pénztárak fenntarthatóságához a tagoknak működési célú adományt kellene befizetniük. Ez az összeg teljes mértékben a pénztár működési költségeit fedezi, nem gyarapítja a tag számláját. Az összeg nagysága a pénztárak méretétől és működési tartalékától függően eltérő lehet.

Példa: ha éves szinten 100.000Ft tagdíjat fizetnek be, abból 99.100Ft-tal saját megtakarításuk gyarapodik, a pénztár pedig 900Ft-ot fordíthat a működésére. Ha viszont a pénztár működését kívánja támogatni adománnyal, akkor az egész összeget a működésre (felügyeleti díj, garancia díj, adminisztráció) fordítja a pénztár.